2011. február 17.
Kelet-Szumátra nagy részét magába foglalja, a malájok hazája, Indonézia maláj-alapú nemzeti nyelvének forrásterülete. Az első maláj nyelvtankönyvet, a Bustanul Katibint is itt adták ki, 1857-ben. Pekanbaru 1959-ben lett a tartományi központ, átvéve ezt a szerepet a korábbitól, a Bintan-szigeti Tanjungpinangtól. A Siakon mintegy 160 kilométerre folyónak felfelé, ebben a régióban több ház még megmaradt a régi stílusban, köztük a Balai Dang Merdu, a Balai Adat és a Taman Budaya Riau (azaz Riau Kultúrpark).
Idegenforgalmi hivatal
Jl. Jend. Sudirman No.200, Pekan Baru
Telefon: (0761) 31452, 40356
Fax: (0761) 40356
Weboldal: http://www.budsenipar-riau.com
Riaui Idegenforgalmi Tanács:
Gd. Badan Promosi & Investasi Prov., Riau, Lt. 2 , Jl. Gajahmada 200, Pekanbaru – Riau
Tel/fax: +62-761-858441
Odajutás:
A Simpang Tiga repülőtér forgalmas, vízummentes, szabad belépésű légikikötő. A Pelangi légitársaság Kuala Lumpurba, a Silk Air pedig Szingapúrba jár. A hazai légitársaságok közvetlen járatai Dzsakartával, Medánnal, Batammal kötik össze Riaut. A központi buszpályaudvarról folyamatosan mennek és érkeznek is buszjáratok. A városban több ügynökségnél is lehet hajójegyeket kapni Batamra.
Események
A Perahu Naga Fesztivál, Tanjung Pinang. Ez a sárkányhajó-verseny, helyi és külföldi hajók is megmérkőznek egymással, a táv 400 méter. Októberben rendezik, a Tanjung-pinangi tengerrészen, ami a Penyengat-szigetre néz. Az esemény fényét emeli a sok kulturális előadás, úszóverseny férfiaknak és nőknek, s hagyomány a búvárverseny is.
Pacu Jalur, Teluk Kuantan, Indragiri Hulu, Riau. A jalur azaz a kenuverseny egybeesik Indonézia Függetlenségének Napja évfordulójával. Minden feldíszített jalur, amit a Kuantan folyón zajló versenyben használnak, egyetlen fa kérgéből készül, közel 30 méter hosszú és 25-30 evezős ül benne. Korábban ezt az ünnepséget csak betakarítás után rendezték, és szent eseménynek tartották. Rendszerint augusztus 23-26. között tartják.
A márciusi Tradicionális Kultúra- és Táncparádé a malájok kultúráját hivatott érzékeltetni, táncverseny is van és táncelőadás, valamint batami iskolások és tánccsoportok is fellépnek.
Érdekes helyek
Candi Muara Takus. Mint a többi hasonló ilyen épület Szumátrán, ez a buddhista templom (candi) és sztúpa is vörös téglából és homokból épült, Muara Takus faluban (Tigabelas Koto kerület), vélhetően valamikor a IX. században, amikor a Dél-szumátrai Sriwijaya birodalom a hatalma csúcsán volt. Még mindig folynak ásatások, hogy a sztúpa pontos korát és funkcióját meghatározzák. Pekanbarutól 118 kilométerre esik.
A Kerumutan Természetvédelmi Terület. Riau főszigeten alakították ki, a Kuala Kampar kerületben. Ezt a 120.000 hektárnyi (30.000 acre) természetvédelmi területet motoros hajóval 18 óra alatt lehet elérni Pekanbaruból.
Bono. Furcsa természeti jelenség, amit a Rokan (Kampar kormányzóság) mutat be a folyása mentén. Mindennap, amikor megindul a dagály, a folyó szájánál duzzadás képződik a vízben. Morgó zaj kíséretében egyre nő a tömege, amíg csak egy kisebb fa magasságát el nem éri, s pörög/forog, miközben felfelé halad a folyón, majd lohadni kezd, míg végül eltűnik.
Dumai. Korábban kis halászfalu volt a keleti parton, ma hatalmas olajterminál. Tárolók és modern felszerelés emelkedik mindenütt az ég felé, de a város maga egészen kellemes és érdekes maradt.
A siaki szultanátus parkja. Siak szultánjának mór stílusú palotája Pekanbarutól 120 kilométerre folyón felfelé található, 1889-ben építtette Syarif Hasyim Abdul Jalil Syarifuddin szultán. Ma múzeum, a palotában a szultanátus uralmi jelvényeivel és a kiegészítőkkel, valamint más, történelmi érdekességű tárgyakkal.